Mindig beszólogattam, vagy
legalábbis elítéltem azok az ismerőseimet, akik belekényelmesedve egy-egy
élethelyzetbe annyira elengedték magukat, hogy szépen lassan elkezdtek inkább
Jabbához hasonlítani, mint Leiára. Természetesen nem rólam lenne szó, ha ez a felsőbbrendű
ítélkezés megállt volna akkor, amikor én is elkezdtem lecsúszni a pizzával és
sörrel bélelt Sarlacc pitbe, (csak hogy maradjunk a Jedi visszatéres
metaforáknál) ami az elmúlt 8-10 hónapot szépen jelentette. El kell jutni az
embernek egy kritikus pontra ahhoz, hogy észre vegye magát. Nekem ez egy aprócska törés és a kilencvenharmadik kiló volt, ami a magasságomhoz képest annyira még nem is
lenne gáz… ha izom lenne. De nem az.
Ki lehet röhögni a Batman obsessionöm
miatt, de sokszor lehet az ilyen triviális dolgokból, mint egy-egy film vagy
képregény idézet/sztori erőt meríteni. Példának okául tegnap este jócskán megzuhantam,
mert bekövetkezett az, amin valójában nem is tudom miért lepődök meg, nem
voltam elég eltökélt, hogy megszelídítsem a rókámat, és addig vártam, amíg más meg nem tette helyettem. Elmorzsoltam néhány férfias könnycseppet, aludtam rá
egyet és feltettem magamnak a kérdést: Miért zuhanunk a mélybe? Hogy
megtanuljunk kimászni belőle. Mindig kicsit elszégyellem magam, hogy ekkora
hisztit csapok ilyen kis tinédzser problémák miatt, mint a szerelem meg
hasonlók, de aztán megnyugtatom magam, hogy volt a közvetlen környezetemben
elég pusztulat ahhoz, hogy megengedhessem magamnak, hogy időnként ennyire
megremegjen a térdem, ha valami nem úgy alakul, ahogy terveztem. Na de, ahogy
Michael Bolton mondaná, now back to the good part!
Még egy gyors reggeli
önmarcangolás után megvolt a learn to pick yourself up rész és eszembe jutott,
hogy a versenysúlyomhoz képest akad rajtam bőven felesleg. Természetesen még
mindig az a napi rutin, hogy még csukva van a szemem, de már kapcsolom be a
gépet. Micsoda szerencse, hogy elérem a power gombot az ágyból is. Előbbi
felismerés már igyekezett két nemtörődöm gyermeki kacaj között kilibbenni a
tudatomból, amikor is észrevettem, hogy ott „rohad” az asztalon (a virtuálison,
nem a fán) az a jpeg, amit még 9gagről (!!!) töltöttem le néhány hónapja, hogy
mekkora poén, Batman edzés a szobában. Először azt hittem, hogy csak a szokásos
9gag bullshit, mivel volt Assassin’s Creed, Lannister, Matrix meg Superman
workout is. Aztán kicsit utána néztem és kiderült, hogy ezek egy bájos, szöszi,
ámde kigyúrt (nem mintha a kettő kizárná egymást) fitneszedző/életmód tanácsadó
hölgy – Neila Rey - profi edzéstervei. Lévén, hogy két emeletet felsétálni is
nehezemre esik, lóg a belem, valamint tele van a tököm mindennel – és ilyenkor
a legjobb lekötni az energiákat, ahelyett, hogy az ember a falba verné a fejét –
gondolkodás nélkül nekiálltam a Batman rutinnak. Azt írja, hogy mindenből tíz
sorozatot kéne nyomni, de megmondom őszintén, hogy a felétől is majd’
beszartam, de idővel növeljük az adagot. Mindig amikor újra elkezdek edzeni
előre iszom a medve bőre, ettől ezúttal eltekintenék, csak csinálom. A nyáron
elég jól működött a dumám, támogassuk meg egy kis fizikummal is.
